Párkány sportjának 100. évfordulója
Párkány és sportegyesületei idén ünnepelhetik a város szervezett sportjának 100. évfordulóját. Helyesbítve, ünnepelte volna, hisz a COVID-19 sajnos az edzések, sportesemények és sportrendezvények mellett ezt is meghiúsította. Egyesületünk szorgos munkával készült a megünneplésre, hiába. Öröm az ürömben, hogy a VSE Párkány honlapján legalább írott formában megtehetjük. Nézzük is meg városunkban hogyan kezdődött a szervezett sportélet!
Először is meg kell említenünk, hogy az elmúlt 100 év feltárása kemény kutatómunkát igényelt, melyet városunk lakója Tátyi Tibor végzett el. Munkájáért nem lehetünk elég hálásak, hisz rengeteg energiát fektetett a helyi sporttörténet feltárásába. Az általa kidolgozott és megírt, reményeink szerint hamarosan kiadásra kerülő sporttörténeti kiadványunkat nemsokára kezükben tarthatják a kedves olvasók is. Ebből merítve tekintünk vissza az elmúlt száz évre.
A városi sportélet kezdetéről a helyi és a Városi Sportegyesület krónikájából tudhatunk meg pár információt. Ezeket az egykori sajtóban megjelent cikkekkel, és az egyesület birtokában lévő régi dokumentumokkal tudjuk bővíteni, így valamelyest hiteles képet felvázolni az elmúlt évekről. A városi krónika bejegyzései alapján, valamivel több mint száz éve, pontosabban 1917-ben kezdődött a sportélet megszervezése, melyet Goldmann Ignác (a párkányiaknak csak Bandi bácsi) nevéhez köthetünk. 1917-18-ban két ifjúsági szervezet is működött, a Párkányi Ifjúsági Egyesület és az Egyetértés, melyek elsősorban a labdarúgással foglalkoztak. Akkoriban még nem léteztek szigorú szabályok, ismeretlen volt a játékosok kiállítása mérkőzés közben, három szöglet után tizenegyeseket rúgtak és a mérkőzéseket sok gól jellemezte pl. 36:28. A futballon kívül kedvelt sportág volt az úszás, melyben gyakran rendeztek úszóversenyeket. A lakosság szerette a kötélhúzást, a futást, a távolugrást és a magasugrást is.
A Párkányi Torna Egylet 1920-ban alakult, idén kereken száz éve. Az évek során a PTE labdarúgó szakosztálya mellett több szakosztály és több egyesület is létrejött. Egyesületek közül ilyen volt a Sokol, Makkabi, vagy a Párkányi Tenis Club. Mivel mindegyik más sportágat választott így egyik klub sem volt konkurense a másiknak. A sportegyesületek működtetésük költségeit tagdíjak és jótékonysági mulatságok révén biztosították. Nem egy klub tartott zenekart, mint például a Sokol, amelynek saját fúvószenekara volt. A formáció segítségével vasárnaponként ún. Sokol-napot tartottak, gazdag kulturális és sport programmal, táncmulatsággal egybekötve. Az így befolyt pénzösszegekből és különböző bálok, estek szervezése által tartották fenn magukat az egyes klubok. Ebben az időben és egészen 1970-es évek végéig csak amatőr sportolók szerepeltek az esetleges bajnokságokban, akik a hivatalos munkaidő után edzettek és készültek a mérkőzésekre. A nézők tapsa és lelkesedése tartotta bennük a hitet és a küzdeni akarást.
A PTE által szervezett és lezajlott labdarúgó mérkőzések havonta játszódtak, nem minden hétvége alkalmával, mint manapság. Miután a PTE megépíti első sportpályáját, a labdarúgás fejlődése nagy lendületet vesz. A két világháború közötti időszak összességében eredményes volt a Párkányi Torna Egylet számára, hiszen a helyi futballcsapat végül megnyerte a déli kerület II. osztályú bajnokságát, ezzel pedig kiharcolta a feljebb jutást az I. versenyosztályba.
Az 1938-as év jelentős változásokat hozott a PTE életében, mivel az első bécsi döntés következményeként Párkány újra visszakerült Magyarországhoz. Minden, Magyarországhoz csatolt település futballcsapatát a Magyar Labdarúgó Szövetségbe majd a Labdarúgók Felvidéki Alszövetségébe sorolták. A második világháború sok-sok szenvedéssel, nélkülözéssel járt. Ilyen körülmények között fenntartani és működtetni a sportéletet nem volt egyszerű feladat. Az 1940-es évek vége felé, a front közeledtével, a sportélet egyre inkább elhalt a klubok megszűntek. A második világháború utáni időszak megint egy teljesen más politikai és társadalmi rendszert hozott.
Az 1945 utáni békés korszaknak kellett eljönnie ahhoz, hogy újra elinduljon valami a sport terén. A városi krónika bejegyzése szerint 1945 szeptemberében kezdték újra szervezni a sportéletet Párkányban. Ekkor jött létre a Parkan Sportklub. A kezdő lépések nagyon nehezek voltak, hiszen szó szerint a nulláról kellett kezdeni jóformán mindent. Ennek ellenére már a következő évben a párkányi futballcsapat a közép-szlovákiai divízióban való részvételért harcolt, ahol többek közt a lévai, a zólyomi, a füleki, losonci és a rimaszombati csapat is játszott. 1948-ban kormánydöntés alapján a város hivatalos neve Štúrovo lett, így a helyi sportklub nevét is megváltoztatták. Az új elnevezés Sportklub Štúrovo lett. 1949-ben egy újabb sportegyesület alakult, mégpedig a főleg vasúti dolgozókat, alkalmazottakat tömörítő TJ Lokomotíva Štúrovo. A Lokomotíva a következő sportágakat fogta össze: röplabda, kötöttfogású birkózás, kézilabda, asztalitenisz, vitorlássport (jachtozás), súlyemelés, sportgimnasztika, kerékpározás. A városi krónika alapján jelentős sikereket értek el ezekben a sportágakban, egészen az egyesület megszűnéséig, illetve az 1971-ben történt összevonásig.
Az 1950-es évek környékén nagyon sok sportág megpróbált több-kevesebb sikerrel gyökeret ereszteni a klubok életében. Ilyenek volt a feljebb említett sportágakon túl a gyeplabda, mely végül páratlanul sikeresnek bizonyult a Lokomotíva égisze alatt. Az eredetileg férfi csapatot megálmodó egyesület érdeklődés hiányában hölgyeket szólított meg – a férfi játékosok feleségeit –, akik szívesen ragadtak ütőt és kezdtek játszani. Velük már sikerült felállítani egy csapatot, majd bejelentkezni a bajnokságba. Már három év után kiharcolták a továbbjutást a legmagasabb állami bajnokságba.
Az 1950-es évek változó sikerek jegyében teltek a párkányi futballcsapat életében, az évtized elején például annyira leromlottak az eredmények, hogy többször is névváltoztatásra került sor. Így 1953-ban a kedvezőtlen eredmények miatt TJ Sokol Štúrovo névre keresztelték át a futballcsapatot, 1957-ben TJ Stavbár Štúrovo lesz az új elnevezés, majd 1959-ban TJ Červená Hviezda Štúrovo név alatt játszanak a hazaiak. Ez utóbbi névváltoztatásra azért volt szükség, hogy a Párkányban szolgáló katonák is játszhassanak a csapatban.
Ha a helyi sporttörténetről beszélünk, nem feledhetjük el a Spartakiádát sem, melyre a helyi sportolók lelkiismeretesen készülnek évről évre.
Párkány több nagyszabású nemzetközi sporteseménynek adott otthont
Az 1960-as években a legnagyobb előrelépés a vízi sportok terén volt, hiszen ekkor, egészen pontosan 1965-ben készült el a vízi sportok háza – közismert nevén csónakház, ahol lassacskán külön sportélet kezdett kialakulni. Eddig az időszakig a Lokomotíva mellett csak a víziturizmus, valamint a vitorlássport (jachtozás) működött. A vízi sportok házának átadása után megalakult a gyorsasági kenucsapat. 1968-ban alakult meg a vízi motorsportokszakosztálya. Mely 1972-ben Európa-bajnokságot szervezett.
A párkányi szervezett sport történetében mérföldkőnek számít a TJ Juhcelpap Štúrovo 1971. január 1-jén történt megalakulása a korábbi Lokomotíva és a futballistákat tömörítő Stavbár egyesülésével. A sportegyesület krónikája hűen megőrizte az 1970. december 18-án született megállapodást. A megállapodás lényege, hogy a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár anyagi és személyi segítséget nyújt a sportszervezetnek. Az egyezség 1971. január 1-jén lépett életbe, és hivatalosan két évre szólt.
Az 1970-es évek a város szempontjából is nagy jelentőséggel bíró változásokat hoztak. 1978-ra készült el a Vadas termálfürdő első pár medencéje, amely egyrészt a fürdővárosi rang fokozatos elnyerésével járt, másrészt az úszás, mint sportág fellendülését is magával hozta. A PTE megalakulásától kezdve az úszás a hagyományos párkányi sportok közé tartozott. Rendszeresen voltak úszóversenyek. Az öreg fürdő megépítése után az úszók vízilabdát is játszottak. Az úszószakosztály 1993-ban különválik a TJ Juhcelpap-tól és a máig is működő TJ Dunaj része lesz. Az úszószakosztálynak nagy szerepe van a rendszeres úszótanfolyamok szervezésében. Rövid idő alatt sikeressé vált és nagyon jó visszhangja lett a ,,Párkányi Százasok“ úszóversenynek nem csak Szlovákiában, de a környező országokban is, mert az úszók szívesen jönnek Párkányba. A „Párkányi Százasok” a régió egyik legnagyobb sporteseménye, egyszersmind a legnagyobb úszóverseny, amelyet nyitott medencében rendeznek, és amelybe valamennyi korosztály – gyermekek, serdülők, felnőttek – bekapcsolódhat. Ha Párkány sporttörténetével foglalkozunk, akkor nem maradhat ki a Kyokushin karate klub sem, amely immár 25 éve működik a városban.
A 2000-es évek időszaka nagy bizonytalansággal köszöntött be a párkányi sport életébe. A papírgyár korábbi védnöki szerepe ugyanis meggyengült, az anyagi jólét kimerül. Az egyesület válsága mellett komoly belső problémák is akadályozták a sporttal kapcsolatos munkát. Elsősorban a rossz belső gazdálkodás lehetett az egyik legfőbb oka annak, hogy 2006-ra már a városi szervezett sportélet további folytatását veszélyeztette. Végül 2007-ben a városi önkormányzat úgy döntött, hogy saját hatáskörbe vonja a városi sporttal kapcsolatos teendőket. Ezáltal 2007. február 1-jén megalakul a Párkányi Városi Sportegyesület.
Legfőbb céljuk a fiatalok felkarolása és a megfelelő edzési feltételek biztosítása lett. A súlyos időket megélt alapokkal átvett egyesület hosszú éveken át igyekezett a múltat kiheverni. Folyamatosan bővítette szakosztályai számát, mely napjainkra hatot működtet (labdarúgás, kézilabda, tenisz, asztalitenisz, ökölvívás és súlyemelés). 2015 – 2016-tól kezdett látszani a kemény munka gyümölcse – felújítások, kétnyelvűsítés, táboroztatás, modernizáció.
A 2020-as év is jelentős időpont lesz a párkányi sport életében. Hiszen száz év alatt nem élte meg azt, hogy valamely sportrendezvényt vagy sporttevékenységet állami rendelkezésre, majd sportági szakszövetségek révén bajnokságok szüneteltetésére és eltörlésére kerüljön sor. Legalábbis tudomásunk szerint ez az első ilyen év a helyi sport történetében. Noha háború nincs, de a sportot illetően háborús helyzetről beszélhetünk. Megbecsülni sem tudjuk a szüneteltetés okozta következményeket. Mindenesetre bízunk abban, hogy városunkban a már nehéz múltat megélt mozgáskultúra fennmarad, legalább valamilyen szinten tovább működik és a tartalmas múltat még tartalmasabb jövő követheti.
Laky Enikő – VSE Párkány